A munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabályi változások részeként januártól részben szűkült, másrészt bővült is a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének hatásköre - tudtuk meg dr. Babati Szabolcs igazgatótól. A szakszervezeti jogok megsértésével kapcsolatos szabálytalanságokat már nem vizsgálhatják a munkaügyi ellenőrzések alkalmával. Mint az igazgató elmondta, ezekkel eddig is inkább a bírósághoz fordultak a szakszervezetek. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése pedig kizárólag az Egyenlő Bánásmód Hatósága jogkörébe tartozik idéntől. Ezenkívül munkaügyi területen már januártól, a munkavédelem körébe tartozó szabálytalanságok esetében pedig áprilistól megszűnik a szakigazgatási szerv szabálysértési jogköre.

- Az volt a cél, hogy egy-egy hatóságnak ne legyen párhuzamosan közigazgatási bírságolási és szabálysértési jogköre is. Szabálysértési eljárásokat tehát nem indítunk, a közigazgatási eljárások keretében folytatott ellenőrzések nyomán a munkaügyi, illetve munkavédelmi bírság alkalmazása ad a szükséges szankcionálásra lehetőséget - magyarázta a változást az igazgató.

A szervezet jogkörének bővülése pedig a már nagy visszhangot kiváltott, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének ellenőrzéséhez kapcsolódik.

- A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe bekerült, hogy minden egyes munkaügyi ellenőrzés alkalmával kötelesek vagyunk vizsgálni az elvárt béremelés teljesítésének megtörténtét. A januári bérek kifizetését követően, azaz február 10-e után lehet ezt érdemben ellenőrizni. Megjelent a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet. Az elvárt mértéket a 2011-es rendszeres havi bérekhez viszonyítják. Eszerint a havi 59 600 forintot meg nem haladó bruttó bérek esetén 26 százalék az elvárt béremelés, afölött pedig a kormányrendelet mellékletében szereplő táblázat szerint kell végrehajtani az elvárt fizetésemelést, aminek az összege 15 500-tól 500 forintig terjedhet a különböző bérkategóriák szerint. Havi 216 805 forint feletti, 2011 évi rendszeres havibér esetén nincs elvárt béremelési kötelezettség - közölte az igazgató.

Hozzátette, az elvárt béremelés megvalósulását mindig csak az ellenőrzött telephely munkavállalói körében ellenőrzik, és ha a munkáltató a munkavállalók kétharmada körében végrehajtotta azt, akkor már megállapító határozatot sem hoznak.

Tehát elég csak a kétharmadnak megadni? - vetettük fel. Erre így reagált:

- Olyan munkáltató valószínűleg nem sok lesz, aki csak a dolgozók kétharmada körében hajtja végre az elvárt béremelést, ugyanis akkor elesik a béremelést kompenzáló adókedvezménytől, amit csak akkor vehet igénybe, ha valamennyi munkavállalója számára emel. Az elvárt béremelés negyedrésze cafeteria emeléssel is teljesíthető, és ekkor már nem zárja ki magát a munkáltató a közbeszerzésekből. De ahhoz, hogy az adókedvezményt is megkapja, ez nem elég, ahhoz rendes bért kell emelni, mindenkire vonatkozóan - említette az elvárt béremelések ellenőrzésének tartalmáról dr. Babati Szabolcs.

Az elvárt béremelés elmaradásának egyetlen jogkövetkezménye egy ezt megállapító határozat. Ez utóbbi jogerőre emelkedése után két évig nem indulhat a munkáltató ajánlattevőként közbeszerzésben, és nem kaphat állami támogatást a költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból.

Szerző: Hajdu Péter - Forrás: Zalai Hírlap