A szokatlanul enyhe januárban még tartani lehetett attól, hogy a leszerződött mennyiségnek csak egy részét tudja learatni az a három vállalkozás, amely pályázati úton 80 hektárnyi terület betakarításához nyert lehetőséget. A szárazföldről is elvégezhető munka-szakasszal eddig a kijelölt területeknek mintegy negyedét tudták learatni. A vállalkozók által leszerződött terület mellett, mintegy 20 hektáron egyedi kérelmek alapján civil szervezetek, önkormányzatok, egyesületek arathatnak, akik közül már akadt, aki kérelmezte az engedélyének február végéig történő meghosszabbítását, tekintettel az utolsó pillanatban jött jegesedésre.

Pécseli Péter tájékoztatása szerint a Balaton képződött jég vastagsága átlagosan 7-8 centiméter, ami ebben a hidegben naponta minimum egy centimétert hízik. Tíz centiméter vastagság elérése után lesz alkalmas a nádvágó munkagépek megtartására. A Balaton nádas-állománya 1200 hektárra tehető, amelynek felét védelmi zár alá helyezte az illetékes nemzeti park. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni "vetésforgóban", hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát minimum 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból, amire az MTI korábbi híradásai szerint pár éve még elegendő összeg, 10-12 millió forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, de az elmúlt két évben a kirendeltség már csak a saját forrásaiból, részben az előző évi haszonnád aratásából származó bevételekből gazdálkodhatott. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók fizetnek, míg a rosszminőségű levágásáért a kirendeltségnek kell fizetnie.)

Tavaly hiába volt hetekig alkalmas a Balaton jégborítása a nádaratásra, csak részben tudtak élni vele. Egyfelől, mert a vízügyi kirendeltség csak 3,5 millió forintnyi forrást tudott biztosítani a vízminőség-védelmi aratásra, másfelől az importnád annyira leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát, hogy nem bizonyult elég vonzó üzletnek a haszonnád-aratás. Így is közel 100 hektárnyi területen vágták le a nádat, amelyhez hasonlóra lehet idén is számítani. A kirendeltségvezető MTI-nek adott korábbi nyilatkozta szerint az, hogy már a harmadik éve nem éri el a learatott nád területe az ideális mennyiséget, nem okoz vízminőségi, természetvédelmi, vagy ökológiai problémát, de a nád kevesebb helyen tud majd megújulni, és több lesz az avas, elöregedett, besűrűsödött nádas a Balatonon.