1924-ben született Fülöpszálláson. Agrár érettségijét követően mezőgazdasági felügyeleti munkaköröket töltött be Kecskeméten, majd Mosonmagyaróváron. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte tanulmányait, melyet a háború félbeszakított. A szovjet hadifogságból, Sztálingrádból szabadulva folytatta tanulmányait és szerzett diplomát. Egyetemi oklevelet 1950-ben Budapesten kapott, 1962-ben a kandidátusi címet megszerezve, ez alapján 1963-ban doktorrá avatták.

1998-ban arany, 2008-ban gyémánt diplomás agrármérnök címet kapott.

Egyetemi tanulmányai befejeztével érdeklődése a növénykórtan irányába vitte, amelyben elért kutatási eredményei révén, neve – az ismert politikai körülmények nehézségei ellenére – az USA-tól Japánig hamar ismertté és elismertté vált, amelyet angol és német nyelvtudása is segített.

A MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében végzett tevékenysége eredményeképpen 1954-ben a kecskeméti Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos igazgatóhelyettese lett. Akadémiai védése után 1962-ben meghívást kapott Mosonmagyaróvárra az első növényvédelmi tanszék megszervezésére és vezetésére.

1969-70-ben IREX amerikai ösztöndíjjal az USA-ban, Berkeleyben a Kaliforniai Egyetemen dolgozott. 1972-ben Keszthelyre helyezték az újonnan szervezett Növényvédelmi Intézet Növénykórtani Osztályának élére, ahol 1990-es nyugdíjazásáig dolgozott, valamint az egyetemen oktatott.

Nevéhez 22 magyar, német, és angol nyelvű szakcikk és értekezés fűződik. 19 szakkönyv egyéni és társszerző, számos agrármérnöki és szakmérnöki egyetemi tankönyv és jegyzet írója, a „Mezőgazdasági Lexikon és a Kertészeti Lexikon” társszerzője.

Sikerekben gazdag tudományos és oktatói tevékenységén túl közéleti szerepvállalása is tiszteletre méltó. A Balaton Akadémia tagja és előadássorozatának egyik előadója volt. A Fő téren felállított, hadiözvegy és gyermeke által szimbolizált I. világháborús emlékmű közreműködője és egyik szónoka volt. A Magyarok Világszövetségében megszervezte a keszthelyi csoportot, amelynek vezetését vállalva, a Hévíz – Cserszegtomaj és kapcsolódó más helyiségekre kiterjedten figyelemre méltó nemzeterősítő, hagyományőrző tevékenység irányításával, szervezésével sokat tett az újjáéledő magyarság szellemi fellendítésében. A Petőfi szavalóverseny, történelmi pályázatok kiírása, az általános és középiskolákra meghirdetett énekversenyek és egyéb rendezvények mind ezt példázzák.

Keszthelyi Televízió - Hegedüs Éva