1920. június 4-én a Párizs környéki Nagy Trianon kastélyban aláírták a Magyarországra vonatkozó békeszerződést. Magyarország (Horvátország nélkül értett) korábbi 282 ezer km2-es területe 93 ezer km2-re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millió főre csökkent, miközben 3,2 millió magyar került hirtelen a határon túlra. Az ország elveszítette sóbányáit, a kőolajkutak nagy részét, arany- és ezüstbányáit, a vasérctermelés kilenctizedét, de legtöbb egyetemét is. A „béke” által kijelölt határok etnikai tömböket, gazdaságilag egységes területeket választottak szét, elzárva Magyarországot számos gazdasági erőforrásától, kulturális központjától. A vasúthálózat 62%-át elcsatolták, sok magyar területen maradt vonalat kettévágott a határ, a sínpályák tehát gyakorlatilag a semmibe vezettek. Az trianoni ország területén lévő malomipar kapacitása háromszorosan meghaladta az ország szükségleteit, miközben az erdős területek elcsatolása miatt az addig fát exportáló Magyarország hirtelen faimportőr lett.
Összességében a trianoni Magyarország csupán a korábbi nemzeti vagyon 38%-ával rendelkezett. A mezőgazdasági termelés körülbelül a felére, a gyáripari termelés mintegy harmadára csökkent. Ráadásul a békeszerződés értelmében Magyarország 30 éven át köteles volt jóvátételt fizetni a háborús károkért. Ezekkel a területi, etnikai és gazdasági változásokkal Magyarország a háborút követő rendezés legnagyobb vesztese lett.
Videó:
Zene: Ismerős Arcok - Az andocsi Máriához (Lélekvesztő - 2009)
Felvétel: Keszthelyi Televízió (Ismerős Arcok Lélekvesztő turné 2009 - Keszthely)
Juhász Gyula: Trianon
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra.
Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.
Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!
Trianoni megemlékezés
Keszthely
Keszthely városa a Trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából városi megemlékezést szervez.
Beszédet mond: Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere
A rendezvény helyszíne: 2010. június 4. Keszthely, Fő tér - 18.00 óra
A megemlékezés után, 19.00 órakor Koltay Gábor "Trianon" című dokumentumfilmje tekinthető meg a Balaton-parton.
Balatongyörök
Balatongyöröki Honismereti Kör szeretettel meghívja Önt és kedves Családját a 2010. június 4-én pénteken 16:00-kor tartandó TRIANON MEGEMLÉKEZÉSRE
Köszöntő: Kiss László Tibor, Balatongyörök polgármestere
Ünnepi beszéd:
Rácz Szabó László, Magyar Polgári Szövetség, Délvidék
Fehér Csaba, történész, Felvidék
Estók István, református tiszteletes, Kárpátalja
Dr. Győrbíró Sándor, református lelkipásztor, Erdély
Közreműködik:
Sinkovits-Vitay András
Család Általános Iskola - Keszthely
Helyszín: Balatongyörök, móló melletti sétány
Gyenesdiás
Rendezvény helyszíne: 2010. június 7-én hétfőn 18.00 órakor gyenesdiási Községháza nagytermében
Előadást tart: Dr. Raffay Ernő történész Trianon okai és következményei
A megemlékezés a Kossuth utcai Hősök parkjában (óvodakertben) folytatódik,
Szabó László gyenesdiási fafaragó alkotásának felavatásával.
Felavatja:Szalóky Jenő Gyenesdiás egykori polgármestere, a Zala Megyei Közgyűlés tagja.
Megáldja:Deák Ákos plébános.
Közreműködik a Gyenesdiási Dalárda
