Az addig rendelkezésre álló időszakban önkormányzatok, társadalmi szervezetek, vállalkozói képviseletek véleményét várják a programhoz. Mi a véleményük az első benyomások alapján az új nemzeti fejlesztési stratégiáról? - kérdeztük a társadalom több területén, részben olyanoktól, akik a tíz évvel ezelőtti terv sikeres pályázói is voltak.

Horváth Tihamér, a kehidakustányi termálfürdő és hotelkomplexum tulajdonosa a Széchenyi-terv egyik sikeres pályázójaként, illetve a Széchenyi Klub elnökeként vett részt a szerdai fővárosi eseményen.

- Nagyon jó volt a hangulat. Érződött, hogy mindenki bizakodik, és úgy várja már a gazdaság a friss pénzt, mint haldokló a vért - összegezte Horváth Tihamér a Hotel Marriott-ban lezajlott ünnepség élményét. A Kehida Termál fürdőfejlesztésének első részét 150 millióval, második ütemét pedig 640 millió forint támogatással segítette a Széchenyi-terv, hozzájárulva az összességében 3 milliárd forint értékű beruházáshoz. Mint a cég vezetője elmondta, 2002-től 2,4 millió vendég kereste fel a fürdőt és szállodát.

- Most nem érzünk erőt arra, hogy ismét pályázzunk, de ha a gazdaság beindul, az a fejlődés, ami megkezdődött Kehidakustányban, további igényeket fog támasztani mind a szállodaépítés terén, mind a fürdő minőségi fejlesztésében - fűzte hozzá Horváth Tihamér.

A zalaegerszegi Pylon 94 Kft.-nél 17 milliós kamatmentes hitellel, és 22 millió forintnyi támogatással segített a Széchenyi-terv.

- Az új Széchenyi-tervben nagyon fontosnak tartom a kis- és közepes vállalkozások támogatását, azt, hogy a vállalkozások minél szélesebb köre jusson forrásokhoz - közölte Kámán János, a cég ügyvezetője. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy ne veszteségfinanszírozásra költsék majd a pénzt, és a segítség az ígéretnek megfelelően gyors legyen. Hozzátette még, az eddigi források jelentős részét elvitték a közvetítők. Jó lenne, ha a pénz döntő része közvetlenül jutna a gazdaság szereplőihez.

- Pezsdülést kell, hogy hozzon a megtorpant magyar gazdaság számára a Széchenyi-terv. A mezőgazdaság számára önerőből szinte lehetetlen a kilábalás, a szükséges beruházásokhoz nincs meg az ágazatban a szükséges tőke. Az élelmiszergazdaság fejlesztését tartjuk legfontosabbnak, ami piacot biztosít a mezőgazdaság termelőinek, s a foglalkoztatás lehetőségeit is javítja - foglalta össze az agrárium elvárásait Balogh Rudolf, a megyei agrárkamara elnöke. Mint hozzátette, az új kormánynak a vidékfejlesztés terén már üdvözlendő lépései is vannak, a kistermelők saját termékeinek értékesítési lehetőségében, a falusi turizmus fejlesztésében.

A Széchenyi-tervben a magyar gazdaság kitörési pontjaként szerepel a gyógyító Magyarország - egészségipar. Az oktatás felől megközelítve, a PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjában az ápolás és betegellátás, valamint az egészségügyi szervező alapszakok mellett diplomára épülő szakirányú továbbképzéseket is indítanak. Ilyen a wellness szakmenedzser, az egészségfejlesztő wellness terapeuta, az etnikai kisebbségi egészségfejlesztési referens, vagy a komplex rehabilitációs mentor. Utóbbi a megváltozott munkaképességűek társadalomba történő visszailleszkedését segíti. Mint Kőhalmi Erika tanulmányi csoportvezető hozzátette, a szakirányú továbbképzések mindegyike költségtérítéses. Véleménye szerint ezek az oktatási formák is nagyobb hangsúlyt kaphatnának a Széchenyi-terv pályázati támogatásával.

A tudomány és innováció ugyancsak egyik sarokpontja a gazdaság élénkítésének. A Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Kar dékánja, dr. Dublecz Károly fontosnak tartja a jelenlegi kutatásfejlesztési, innovációs állami forrás megemelését. S nemcsak azért, mert más országokéhoz képest szerény a mértéke, hanem mert külföldi példák igazolják, ez a befektetés mindenképpen megtérül. Az elmúlt években számos sikeres pályázaton vett részt a PE és a Georgikon is, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Idén bioinnovációs központot hoznak létre Keszthelyen, s a biotechnológia területén is terveznek fejlesztéseket.

- Mindenképpen élnénk a Széchenyi-terv pályázati lehetőségével, szerintem ez a felsőoktatási intézmények számára kötelező - nyomatékosította Dublecz Károly. - Az új kormány hangsúlyozza többek közt a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság jelentőségét, s ebben fontos, hogy az agrártudományok is képviseltessék magukat. Az elmúlt években nem élvezett prioritást ez a terület - tette hozzá avval, hogy a pályázati pénzek hatékonyságához olyan feltételeket kell teremteni, amelyekben az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdálkodó szférák egymásra találnak. Egyetemük pályázatok jóvoltából több külföldi kapcsolatot ápol, a Széchenyi-terv lehetőséget adhat arra, hogy partnerei lehessenek a fejlettebb, jobban felszerelt külföldi intézményeknek.

Végül ejtsünk szót a Zala számára egyik legnagyobb gondot okozó úthálózatról. Ismeretes, az M9-es észak-déli gyorsforgalmi útért már lobbitanács is alakult a régióban, de naponta vagyunk híradással a kamionforgalommal túlterhelt utak mentén élők gyötrelmeiről is. Mint Bali József, a megyei területfejlesztési tanács mellett működő szervezet ügyvezetője elmondta, az uniós és a nemzeti források összehangolásához a gazdasági operatív programot (GOP) kell módosítani, hogy eséllyel induljanak a Széchenyi-terv majdani pályázatain a készen álló közlekedési tervek. Zalában a települési elkerülő utak megépülését várják leginkább az itt élők.

A régi és az új terv

A Széchenyi-terv megálmodója, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tíz évvel ezelőtti, és az új Széchenyi-terv legfontosabb célkitűzéseit is hét téma köré csoportosította. Tíz éve az autópálya-építés, innováció, lakásprogram, turizmusfejlesztés, beszállítói program, kis- és középvállalkozás fejlesztési program, és a regionális gazdaságépítés szerepelt a 2000-2002-es terv kiemelt céljaiként. A mai célokat, mintegy a jelen helyzet reménytelenségét sugallva, kitörési pontoknak nevezi az új Széchenyi-terv, amelynek címszavai közt a korábbihoz képest újdonságként jelenik meg a zöld energia, viszont kimarad a regionalitás.

Forrás: zalaihirlap.hu