Az alábbiakban az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága által szerkesztőségünk részére megküldött tájékoztatót olvashatják.

A bruttósítás lényege, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adó alapját adóalap-kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni.

A személyi jövedelemadó törvény alapján az összevont adóalapba az adóévben megszerzett valamennyi önálló (pl. megbízási jogviszony), nem önálló (pl. munkaviszony) tevékenységből származó, illetve egyéb jövedelem tartozik, ahogyan korábban is volt.

Ami újdonság, hogy a fenti jövedelmeket adóalap-kiegészítésként a társadalombiztosítási járulék általános mértékével (2010. január 1-től: 27%), illetve biztosítási jogviszony hiányában az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével (mely 2010. január 1-től szintén 27%) megállapított összeggel kell kiegészíteni. A bruttósítás olyan összevont adóalapba tartozó jövedelmeket is terhel, amely után egyébként - a vonatkozó törvény szerint - nem kellene járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást fizetni (pl. a munkabér késedelmes kifizetéséhez kapcsolódó kamat). A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozó jövedelmek 1,27-tel történő megszorzásával lehet kiszámítani.

Az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságokra (pl. nyugdíj) a bruttósítás nem vonatkozik, tehát az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket, az adóterhet nem viselő járandóságok nélkül kell „bruttósítani”.

Az így meghatározott adóalapból az új - az előző évihez képest lényegesen kedvezőbb -adókulcsoknak megfelelően kell az összevont adóalapot terhelő adó összegét megállapítani. Ennek mértéke 5 millió forintig 17%, ezt meghaladó adóalap esetén 850 ezer forint, és az 5 millió forintot meghaladó rész 32%-a. 2010. január 1-től megszűnik a járulékfizetési felső határt (2010-ben 7.453.300,-Ft) meghaladó összevont adóalap esetén fizetendő, 4%-os mértékű különadó.

Az adóelőleg számítása során az előleg alapjául szolgáló jövedelemhez szintén hozzá kell adni az adóalap-kiegészítést, és az így meghatározott adóelőleg-alap után kell kiszámítani és megfizetni az adóelőleget.

Az adóalap-kiegészítés, illetve az adókulcsok változása révén a bérjövedelmek után érvényesíthető adójóváírás szabályai is változnak. A 2010. évi bérjövedelem és annak adóalap-kiegészítése után 17 %, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100,-Ft (évente összesen legfeljebb 181.200,-Ft) adójóváírás érvényesíthető, ha a magánszemély adóévi összes jövedelme (összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén bruttósított jövedelme) nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot. Amennyiben meghaladja, a felettes jövedelem 12 %-ával kell csökkenteni a 181.200,-Ft-ot, így csökkentett mértékben adójóváírás 4 millió 698 ezer forint jövedelemig érvényesíthető.

A külön adózó jövedelmekre (pl. árfolyamnyereség, ingatlan értékesítésből származó jövedelem) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy az összevont adóalapba tartózó és társadalombiztosítási, valamint egyéni járulékalapot képező jövedelmek után a járulékalapot az adóalap-kiegészítés nélkül kell meghatározni, azaz a járulékalapnak nem képezi részét az adóalap-kiegészítés.

A bruttósítás a korábban is használt bruttó munkabér összegét a valóságban nem emeli meg, a 27%-os többlet csak papíron, az adószámítás során jelenik meg.
Az adóváltozások nettó jövedelemre gyakorolt hatását a Pénzügyminisztérium honlapján (www.pm.gov.hu) elérhető Jövedelemkalkulátor segítségével nézhetik meg az érdeklődők.