Ilyen például a nap, a szél, a geotermikus energia, és ami hazánkban a leginkább elterjedt: a biomassza.

A biomassza, mint energiaforrás 5 nemzetgazdasági ágazatból származhat: növénytermesztésben és erdészetben képződő melléktermékekből, állattenyésztésből, élelmiszeriparból, és a kommunális és ipari hulladékokból. Magyarországon a legelterjedtebb formája az ún. szilárd biomassza, hiszen hazánkban adott a jó föld, a jó környezet a mezőgazdasági biomassza-termeléshez.

„Általában tűzifáról beszélünk, hiszen a lakosság több, mint 2 millió tonna tűzifát használ fel évente. Emellett vannak erőművek, akik a fát apríték formájában hasznosítják és a hőtermelés mellett, olyan rendszerek is vannak, ahol hő és villamos energia termelés is van" mondta Bohoczky Ferenc szakértő

Ilyen például a Szakoly mellett található bio erőmű is, mely kizárólag megújuló villamos energiát állít elő faapríték felhasználásával.

„A megújuló jelleg abban jelentkezik, hogy a faapríték, ami a tüzelőanyagunk, az egy szén-dioxid semleges tüzelőanyagnak minősül. Azaz a fa az élet során pontosan annyi szén-dioxidot nyel el, mint amit az eltüzelése során visszaad. Tehát, önmagában egy balancot képez a légkörben, nem növeli az üvegház hatású gázok kibocsátását"

A működés és az energiatermelés környezetkímélő és modern, a technológia azonban itt is a hagyományos megoldásokat követi.

„Maga az erőmű, hagyományos erőműnek minősül, tehát a tüzelőanyag, a faapríték, amely döntően 95%-ban képezi a tüzelőanyag bázisunkat és eleve így érkezik az erőműbe faapríték formájában, hiszen a maradványanyag már feldolgozásra került és eképpen kerül hozzánk. Egy hagyományos rostélytüzelésű kazánban kerül elégetésre, majd a gőz, a nagy nyomású és nagy hőmérsékletű gőzből forgómozgást állít elő a turbina, amely generátor hajtása árán villamos energiát szolgáltat az országos villamos energia hálózatra 120 kilowatt feszültség szinten." - mondta Szilvási Ernő, ügyvezető igazgató

Ám biomasszával nem csak villamos energiát, hanem hőt is elő lehet állítani. A Pannonhalmi Főapátság épületeit például ezzel a technológiával, biomassza felhasználásával fűtik. A modern technológiai pannonhalmi bevezetésének hosszú távú közvetlen célja a megújuló energiaforrásra, nevezetesen erdei és részben mezőgazdasági melléktermékek képezte biomasszára alapozva a hőellátás, fűtés és használati meleg víz készítés. A Főapátság évente közel 100 ezer látogatót fogad, ami a mindenki számára nyitott fűtőmű által kiváló lehetőséget biztosít a megújuló energiák megismertetésére és népszerűsítésére, a környezettudatos szemlélet növelésére.

A biomassza fokozott alkalmazására nemcsak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Az Európai Unió részéről ugyanis elvárás Magyarország felé, hogy 2020-ra energiafogyasztásának 13 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze. Az össz megújulóban tartunk 6% körül és ebből, ennek 91%- a biomassza. De nem fás szárú mind, ebbe benne van a biogáz termelés is, alternatív motorhajtó anyag felhasználásunk is.

A biomasszával való fűtés első hallásra bonyolultnak hangzik, ám a szakértő azt mondja bárhol könnyen megvalósítható. Egy olyan lakásban, ahol van központi fűtés, oda be kell állítani egy másik kazánt, ami szilárd tüzelésű kazán és akkor rá kell kapcsolni a rendszerre, tehát nem energiaköltséges.

Az átálláshoz pedig segítség is kérhető. A Környezet és Energia Operatív Program 4. és 5. prioritása keretében elsősorban intézmények és vállalkozások számára igényelhető uniós forrás energiahatékonyságot növelő, és megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző projektekre. A lakosság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Beruházási Rendszerének Klímabarát Otthon pályázatain igényelhet támogatást hasonló célú beruházásaihoz. A pályázatokról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Energia Központ Nonprofit Kft., illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tud bővebb felvilágosítással szolgálni az érdeklődőknek.

Forrás: freepress24.tv.hu