A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.

A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza, amikor Robert Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka, megrendezte az első cserkésztábort az angliai Brownsea Islanden. A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyvében fektette le, amely saját korábbi, katonai kiképzési szakkönyvei mellett, más hasonló kezdeményezésekből is merített. A 20. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt, és mind a fiúk, mind a lányok számára három korosztályban (farkaskölyök, cserkész, rover) kínált programot.

A mozgalom a cserkészmódszert alkalmazza: egy nem-formális nevelési módszert, amely nagyban épít a szabadban végzett elfoglaltságokra, többek között a táborozásra, erdei és vízi életre, túrákra és sportra. A cserkészet széles körben ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hivatott egyenruha, nyakkendővel és cserkészkalappal vagy más fejfedővel. Megkülönböztető jelvényei a cserkészliliom és a lóhere, valamint más, az egyenruhán viselhető jelvények.

2007-ben világszerte 38 millió cserkész tevékenykedett, 216 országban és területen; ezzel a cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma.[3] A két legnagyobb ernyőszervezet Cserkész Világszövetség (WOSM) és a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS). Magyarországon legjelentősebb képviselője a Magyar Cserkészszövetség, de a magyar cserkészet világszerte jelen van.

A cserkészet Magyarországon 1910-ben indult el, és hamar elterjedt. A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben hozták létre, és az 1920-ban alakult Nemzetközi Iroda alapító tagja lett. Az első cserkész világdzsemborin a magyarok még nem vettek részt, de a következőkön olyan sikeresen szerepeltek, hogy 1933-ban Gödöllőn rendezhették meg a 4. Cserkész Világdzsemborit, 30 000 fiatal részvételével. A magyar főcserkész egy ideig Teleki Pál volt. A cserkészetet 1944-ben a nyilasok oszlatták fel, majd 1948-ban a kommunisták az Úttörőszövetségbe olvasztották; 1989-ben indulhatott meg újra a cserkészmunka. Jelenleg Magyarországon az MCSSZ mellett néhány kisebb szervezet is működik: a Magyar Cserkészlány Szövetség, valamint a Magyarországi Európai Cserkészek.

1948-ban kezdte meg működését az emigráns magyarság cserkészszövetsége, amely napjainkban Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működik. A környező országokban a rendszerváltás után alakultak meg a határon túli magyarok saját cserkészszövetségei.